Érdekes epizód a kápolna történetében, hogy 1929-ben Herczeg Ferenc írófejedelem szőlőbirtokot vásárol közvetlenül a kápolnával szemben, mely szívéhez oly közel kerül, e ezt a Gondviselésnek és Szent Ignác égi közbenjárásának tulajdonítja, s ennek történetét pappírra is vetette:
„Huszonkilenc őszén szőlőt szereztem a Balaton mellett. Mert az én szülőhazámban csak az megy megsüvegelni való ember-számba, akinek rendesen megkapált szőleje van… A badacsonyi vármegyei úton, Lábdihegyen, pontosan a Szent Ignác kápolna kapuja előtt, gumidefektünk lett. Miközben a sofőr fölszerelte a pótkereket, mi leszálltunk és a tájképet néztük. Azt hiszem, itt van a Balaton-vidék leg regényesebb pontja. . Szent Ignác mögött zöld szőlőtőkesorok kapaszkodnak fel a meredek lejtőn, fel egészen az óriás bazaltoszlopokig, melyek a hegy homlokát koronázzák, és itt még -hála Istennek- sértetlenek. Szemben alattunk, túl egy gólya-járta réten, mint színházban túl a zenekaron, Szigliget akácfaerdős halmai húzódnak. Együtt egy hasaló krokodilus profilját mutatják, mely orrát a tó vizébe mártja. A hüllő tarkóján fehérlik a csodakedves Szentháromság-kápolna, melynek esti harangozása éppen most ide hallik; orrán sűrű sörte nő: a szigligeti fasor jegenyéi. A krokodil háta mögött, mint színpadon a második díszletsor, van a szigligeti várhegy, melynek romjai mögött éppen most hanyatlik le a naptányér. A várromot óriás sugárkoszorú ragyogja körül, az égbolt szelíd tündéri fényben lángol, ez a tájkép meghatóan bájos. A vidék teli van sárgarigókkal, tilinkózva hívják egymást és válaszolnak egymásnak.
-Itt, vagy sehol másutt! -törte meg a csendet Aczél Ilona.
Egy öreg gazdaember, aki a kápolnával szemben nyíló kerítéskapuban pipázott, megkérdezte, hogy az uraságok talán szőlőbirtokot akarnak vásárolni? Nem szaporítom a szót: megvettem a szőlejét, és nem dicsekszem vele, hogy olcsó vásár lett volna.
A birtokocska egy stilizált parasztgazdaság képét viselte. Ezt a hatást mi, a népi motívumok szándékos és némi jókedvű torzításával, oda fokoztuk, hogy olyanféle otthon lett, mely önmagán nevet. Jó barátnők felváltva vállalták a háziasszony tisztét. Leginkább a testvérbátyám lánya, Paula húgom, és a család barátnője: a tudós dr. Tarcsay Izabella. Az utóbbi különösen kifogyhatatlan volt etnográfiai tréfák kieszelésében, és rásütötte vidám és elmés egyéniségének bélyegét Lábdihegyre.
Minden világi tudománya mellett vallásos volt, és kiterjesztette háziasszonyi gondoskodását a tőszomszédságban lévő szent Ignác kápolnára is. Gyönyörű oltárterítőt és remek Szent László-képet ajánlott fel a kis istenházának. Ha visszafelé gombolyítom az események fonalát, és eljutok az autódefektig, mely pont a kápolna ajtaja előtt állított meg, mégpedig abban a pillanatban, amikor Nyers uram, akinek eladó szőlője volt, ott pipázott a kapujában: hajlandó volnék egy kisebbrendű csodában hinni, amit Szent Ignác úr talán azért szerkesztett, hogy a szép és nemes vonalú, de bizony még elég üres kápolnája néminemű belső ékességhez jusson.” (Herczeg Ferenc emlékezései. Hűvösvölgy, Takáts Viktor és Takáts Viktorné, 1993, pp. 155-156.
Herczeg Ferenc birtokának emlékházzá alakítását a Petőfi Irodalmi Múzeum 2021-ben megkezdte.
A badacsonylábdihegyi Szent Ignác kápolna 1933-ban,
előtte Herczeg Ferenc írófejedelem és szőlőbirtoka