Bevezetés

Isten Igéje alapján

2020. Szent Mihály főangyal ünnepén, Szakács Péter plébános

Bevezetés

„Mindenfelé nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek”[i]– A Koronavírus járvány

A koronavírus járvány az utóbbi időszak egyik legnagyobb megpróbáltatása az emberiség számára. Az élet végső kérdéseire is óhatatlanul felhívja mindenki figyelmét, még azokét is, akik ezzel eddig csak keveset foglalkoztak.

Ferenc Pápa a járvány első hullámának idején idéz egy spanyol közmondást, mely szerint „Isten mindig megbocsájt, mi emberek néha megbocsátunk, néha nem, de a Föld nem bocsájt meg soha.” Ez az 50. Föld Napja alkalmából hangzott el, 2020. Ápr 22.-én, az általános pápai kihallgatáson. Ez az év egyben a „Laudato sí” kezdetű enciklika kiadásának 5. évfordulója, melyben Ferenc pápa közös otthonunk, a Föld védelmében, a természeti és társadalmi környezet megóvására és gondozására tett felhívást.

Sokan feltették a kérdést, hogy vajon Isten miért engedte meg a koronavírus járványt. Vagy még keményebben fogalmaznak: vajon Isten büntetése-e a járvány a bűnös emberiség számára? Nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy Isten miért engedte meg ezt a járványt. Az bizonyos viszont, hogy a Szentírás tanítása szerint, ha megtérünk, és imádkozunk, Isten segíteni fog. Emellett mindent, amit az emberi lelkiismeret diktál, meg kell tennünk, mert valószínűleg ez is Isten segítségének feltétele. Isten bármit megtehet, Isten előtt semmi sem lehetetlen, de várja a mi szabad akarati döntésünket. „Isten, aki megteremtett téged közreműködésed nélkül, nem fog üdvözíteni téged a te közreműködésed nélkül” – mondta Szent Ágoston.

Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen[ii]

Az egészség, -ahogy a magyar nyelv olyan találóan kifejezi- nem más, mint az emberi személy egész-volta, teljessége, az ember testi-lelki és kapcsolati jóléte.

Mit tanít a Biblia az egészség és betegség kérdéseiről? A Szentírás tanúsága szerint a teremtett világot Isten jónak alkotta, az ember eredeti, paradicsomi létében Istennel barátságban élt, harmóniában a körülötte lévő természettel, békében önmagával, és bizonyára egészségben és hosszú életben. Az Istentől való elszakadás, vagyis a bűn következménye a betegség, és nagyon sok szenvedés az emberiség életében.[iii] A Teremtő tiszteletben tartja az ember szabad akarati döntését, de segítségére siet a testileg-lelkileg beteg, bajba jutott embernek.

A zsoltáros bizalommal mondja Istenről: „Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.”[iv] Vallja, hogy „Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket”,[v] és: „A megtört szívűekhez közel van az Úr, a bánatos lelkűt meggyógyítja.”[vi] Ezért fohászkodik így gyógyulást kérve a Teremtőtől: „Könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem!”,[vii] vagy egy másik helyen: „Uram, könyörülj rajtam, gyógyíts meg, mert vétkeztem ellened!”[viii]

Amikor Keresztelő János „elküldte tanítványait, hogy érdeklődjenek Jézusról, hogy „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk?” Jézus így válaszolt és mondta: „Menjetek, s adjátok tudtul Jánosnak, amit hallotok és láttok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot.”[ix] Jézus így írta le küldetését. Jézus neve azt jelenti: Isten megszabadít. Jézus csodáinak jelentős része gyógyítás, szabadulás valamely testi vagy lelki betegségtől. A betegség és a mai értelemben vett halál a Biblia tanítása szerint a bűn következménye, és Jézus azért jött, hogy bűneinkből megváltson minket. Betegségeink sokszor bűnök következményei, gyakran azért hagyja meg őket Isten, hogy engesztelhessünk velük, és az ellenük való küzdelem által közelebb juthassunk ahhoz az élethez, amire Jézus hív meg minket. „Azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen”-mondja.[x]

Nem mindig érhető tetten valamely személyes bűn a betegség okaként. „Egyszer útközben (Jézus) látott egy vakon született embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?” „Sem ez nem vétkezett – felelte Jézus –, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk.”[xi] A betegség egy út, melyen hittel végig haladva közelebb kerülhetünk Istenhez.

Jézus nem gyógyít meg minden betegséget. Azt akarja, hogy mi is imádkozzunk és életvitelünkben küzdjünk az egészségünkért, a gyógyulásunkért. Az ő gyógyításai egyben a lélek üdvét is szolgálják. A Szentírás tanúsága szerint mindenkitől, akit meggyógyított, a hitet kérte. A betegséget Isten gyakran hitünk próbájaként engedi meg az életünkben, ahogy azt Jób könyve tanítja nekünk. Ha kiálljuk a próbát, Isten megszabadít.

Jézus parancsa szerint Egyháza a gyógyító imaszolgálatot folytatja, s a testi-lelki gyógyulás támogatására külön szentséget is alapított.[xii]

„Minden lehetséges annak, aki hisz.”[xiii]

Jézus megtisztít tíz leprást, de csak az egyiket nyilvánítja gyógyultnak, miután visszatér és hálát ad Istennek fizikai gyógyulásáért.[xiv] Az ember ugyanis test és lélek egysége, és Jézus a lélek üdvéért jött, ezt kell, hogy szolgálja a testi gyógyulás is. A testi tünetek hiánya még nem biztosan jelenti a teljes ember (test és lélek) gyógyulását és egészségét.

Jézus tanítása szerint a gyógyulás legfontosabb előfeltétele éppen ezért a hit. Számtalan alkalommal mondja az általa meggyógyított betegeknek: „hited meggyógyított téged.”[xv]

Amikor Jézus a hozzá forduló, gyógyulást kereső emberekhez szól, elmondja neki, hogy a hitüket várja. Amíg ők nem teszik meg a hit lépéseit, nem tud rajtuk segíteni. Hiszen az isteni gyógyítás célja végső soron az illető örök üdvössége.

„Mihelyt a lélek meglátta (Jézust), nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett. „Mióta szenved a bajban?” – kérdezte apját. „Kicsi kora óta – válaszolta. – Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” Jézus így felelt: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: „Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!” Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle.[xvi]

Vajon Isten, vagy a tudomány fog megszabadítani minket a koronavírus járványtól? Az egyik elgondolkodás szerint a járvány legyőzésében csupán a tudomány játszik szerepet. Ha a tudósok megtalálják annak ellenszerét, minden rendeződik. A másik véglet szerint a járvány Isten büntetése, és csak Ő tudja megszüntetni, az orvostudomány mit sem ér. Valójában azonban Isten és ember együtt kell, hogy megoldja ezt a próbatételt is. Isten gyakran próbák elé állít minket, s csak akkor avatkozik be, amikor már mindent megtettünk a saját erőnkből is. Hiszem, hogy Isten és ember együtt fogja legyőzni a járványt.

A járvánnyal kapcsolatos lelki folyamatokra tekintve észrevehetjük, hogy sokaknál tudatalatti elhárító mechanizmusok kerekednek felül az ismeretlen vész kapcsán. Az egyik ilyen mechanizmus a tagadás. Ezek az emberek gyakran különböző irreális kalkulációkkal, vagy nevetséges bagatellizálással igyekeznek bizonygatni, hogy a vírus nem létezik, vagy ha igen, akkor nincs nagy jelentősége. Mások a szabadelvű életet féltik a járványügyi korlátozásoktól, és tüntetőleg nem hordanak maszkot. A másik véglet a pánik és a kétségbeesés, mellyel az illető igyekszik elmenekülni a veszély elől. A valódi megoldás a józan, felelős emberi magatartás. A lelkiismeret szava szerint mindent meg kell tenni a járvány megszüntetéséért, a megelőző és gyógyító intézkedésekig. De fontos a lélek meggyógyítása is, az Istenhez térés, és a bizalommal teli hit, hogy Isten, a Mindenható megfékezheti a járványt, ha hozzá térünk. Így lelkileg stabilan tudunk a vírus elleni küzdelemben helyt állni.

Ferenc pápa[xvii] és sokan mások is úgy értékelik, hogy a járvány egy kihívás is egyben az emberiség számára az összefogásra. Csak együtt tudjuk legyőzni ezt a veszélyt, nem az ellentétek, hanem az egység útján.

A Krónikák második könyve feljegyzi, amit az Úr mondott Salamon királynak a templom felszentelése után a járványokkal és más természeti csapásokkal kapcsolatosan:

„Amikor aztán Salamon szerencsésen befejezte az Úr házát, a király házát s mindazt, amiről magában elhatározta, hogy megcsinálja az Úr házában meg a maga házában, éjjel megjelent neki az Úr és azt mondta: »Meghallgattam imádságodat és kiválasztottam magamnak ezt a helyet az áldozat házává. Ha bezárom az eget s nem esik az eső, és ha megparancsolom s meghagyom a sáskáknak, hogy emésszék fel az országot, ha pestist bocsátok népemre: de népem, amely nevemet viseli, megtér s könyörög hozzám s keresi arcomat s felhagy nagyon gonosz tetteivel, én is meghallgatom az égből és megbocsátom bűneit s meggyógyítom földjét. Szemem nyitva lesz s fülem figyelni fog annak az imádságára, aki ezen a helyen imádkozik. Kiválasztottam és szentté tettem ugyanis ezt a helyet, hogy ott legyen az én nevem mindörökre és ott maradjon szemem és szívem mindenkor.”[xviii]

Isten tehát megígéri, hogyha népe bűnbánatot tart és megtér, ha felhagy bűneivel, akkor meghallgatja imádságát, és meggyógyítja betegségeit, megszünteti a járványt. Tehát megtérésre, bűnbánatra és imádságra való felhívást tesz közzé Isten a Szentírásban annak feltételéül, hogy beavatkozzon és megfékezze a járványt.

Fontos, hogy megtegyünk mindent, amivel elkerülhetjük a járványt. Bár „a mi segítségünk az Úr nevében van, aki az eget és a földet alkotta”,[xix] mégsem kérkedhetünk Isten védelmével, nem bizakodhatunk Benne vakmerően. A Példabeszédek könyve tanítja: „Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.”[xx]

Nem is gondolnánk, de történelmi tény, hogy a középkori járványok idején a Római Kúria rendeletei szabályozták a karantént a betegek és a betegek kontaktszemélyei számára, azok számára, akik járványügyi megfigyelés alatt álltak. Járványkórházakat hoztak létre, s a legerősebb járvány idején mindenhol, még a szent helyeken is, be volt tiltva a gyülekezés, a szentmiséket zárt ajtók mögött ünnepelték, vagy jól látható tereken, ahova a házakból ráláttak az emberek, így otthonról követhették a szent cselekményeket. Védelmi távolságtartás is elő volt írva az emberek között. A pápa által e célból létrehozott Egészségügyi Kongregáció Róma városára vonatkozó rendeleteinek köszönhetően Rómában kb. egytizede volt az áldozatok száma, mint például Nápolyban, vagy Itália más nagyvárosaiban.

Az Angyalvár

Az Egyház történelme bebizonyította, hogy a fenti Igéket megélve valóban hatásosan tudunk küzdeni a járványok ellen.

Kr. u. 589-ben Itáliát páratlan árvíz sújtotta. A kiáradt Tiberis elsodort több házat még az egyházi gabonaraktárt is. A levonuló szörnyű árhullám után pestis tört ki Rómában. A kereskedelem leállt, az utcákon szinte csak a halotthordók jártak. 590 februárjában a járvány elérte a pápai palotát és Pelágiusz pápát is. Helyére Gergelyt választották meg.

Nagy Szent Gergely első pápai cselekedeteként könyörgő imát hirdetett Róma hét nagy bazilikájába a pestis megszűnéséért és vezeklésként a sokat szenvedett római népért. Körmenetet is tartottak, melyen a pápa mezítláb ment végig a Lateránból a Szent Péter-bazilikába. Ez egy zarándoklat volt, a szó szoros értelmében, mintegy öt kilométeres távolság megtétele az Örök Város köves utcáin. A hittel végzett alázatos könyörgés imái hangzottak el ekkor a zarándok pápa ajkáról, hogy minden szentek közbenjárására a Mindenható szüntesse meg a járványt. Mikor a Tiberis felé közeledtek, csodálatos látványban volt részük: Hadrianus császár síremléke fölött megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas tekintettel hüvelyébe helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost sújtó csapások megszűntek. E jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár tetején.

„Kelj fel, Urunk”[xxi] – nagyböjti ima az üres Szent Péter téren

Az 590-ben tartott körmenetben körbevitték a Salus Populi Romani (A Római Nép Megmentője) kegyképét is. E képet a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette, a Santa Maria Maggiore Bazilikában található Rómában, mely a Szűzanya római főtemploma (Havas Boldogasszony).

Ki gondolta volna, hogy a XXI. században a tudomány mai fejlettsége mellett is szükségét érzi majd a pápa, hogy ugyanezen kegykép előtt imádkozzon az aktuális világjárvány megszűnéséért, melyre csak néhány segítője kísérheti el majd őt. Pedig így történt. Ferenc pápa 2020. március 27-re, a koronavírus pandémia első hulláma idején, Rómában a Szent Péter Bazilikába imádságot hirdetett meg, melybe az egész világ bekapcsolódhatott a televízión keresztül. A modern kor embere még nem látott ehhez hasonlót: nagyböjtben, húsvéthoz közeledvén, a pápa az üres Szent Péter téren és a bazilikában imádkozik értünk és velünk.

Itt Isten Igéjének meghallgatása után (a vihar lecsendesítésnek szakasza szent Márk könyvéből) már a homília is imádsággá alakult át: „Most, amikor háborgó tengeren hajózunk, tehozzád esdeklünk: „Kelj fel, Urunk!”- kiáltotta mindannyiunk nevében a Szentatya. Imádkozott azért, hogy hitünk megerősödjön, amit Jézus kért akkor a háborgó tengeren vele hajózó apostoloktól, és ma tőlünk is.

Ezt követően Ferenc pápa a Santa Maria Maggiore Bazilikából a Szent Péter térre hozott Salus Populi Romani kegykép elé járult, a korábbi pápákhoz hasonlóan, akik járványok és sorsfordító csaták idején gyakran tették ezt meg. Eszünkbe juthat, hogy Ferenc pápa a megválasztását követő reggelen is ellátogatott egy csokor virág kíséretében e kegyképhez, és ott a Szűzanyához imádkozott. Ugyanígy 2020. március 15-én is, a koronavírus-járvány idején is ellátogatott gyalog a Mária bazilikába e kegykép elé. Akkor a San Marcello al Corso templomot is útba ejtette a zarándok pápa, hogy a csodatévő feszület előtt imádkozhasson, most ezt a feszületet is a Szent Péter térre hozták e rendkívüli imádáság alkalmából.

A kegykép előtti imát követően könyörgő litánia hangzott el, illetve szentségimádást tartott a pápa szentségi áldással. (2020. márc 27.) Megrendítő pillanatok voltak. Mintha a szűnni nem akaró eső az isteni kegyelmet jelképezte volna, mely alászállt az égből. A járvány első hulláma hamarosan megtört.

Ferenc Pápa igyekezett a világ összes keresztényét megszólítani, ezért a más felekezetű keresztényekkel közösen elimádkozta az Úr imáját a járvány megszűnéséért. (2020. márc 25.) Májusra, a Szűzanya hónapjára pedig levélben fordult minden hívőhöz, hogy buzgón imádkozzák a rózsafüzért, és az általa írt két imádságot, melyben a Szűzanya közbenjárását kéri a betegekért és a koronavírus járvány megszüntetéséhez. (2020. április 25.)

A pápához hasonlóan több főpap is igyekezett elöl járni az imádságban. Angelo Comastri bíboros, a pápa helynöke a Vatikán állam területén, ebben az időszakban a Szent Péter bazilikából közvetített rózsafüzér imádsággal kérte Szűzanya hathatós pártfogását. Sokan bekapcsolódtak ebbe a világhálón, és együtt imádkoztak Loreto város volt püspökével, aki a Szűzanya Názáreti háza fölé épült kegykápolna és bazilika püspöke és lelki vezetője volt előzőleg számos éven át.

De Donatis bíboros, aki a pápa helynöke a római egyházmegyében, ima és böjti napot hirdetett, hogy Róma lakói számára kérje Isten segítségét. Utólag kiderült, hogy őt is megfertőzte a kór. A bíboros a Római Nagyszeminárium növendéke volt, ott tisztelik a Szűzanyának, a Bizalom Anyjának kegyképét. E kegyképhez intézett felajánló imádság csodás hatását sok járvány idején megtapasztalták már a papnövendékek, és a volt növendékek. A szeminárium növendékei és elöljárói a járvány miatt és az általuk nagyon szeretett de Donatis bíboros megbetegedése miatt elhatározták, hogy megsokszorozzák imádságukat, és megújítják ünnepélyes fogadalmukat a Bizalom Anyjához. Ez meg is történt 2020 április 5-én virágvasárnap, mely eseménybe az internet segítségével sok ország volt növendékei -köztük jómagam- és közösségeik is bekapcsolódtak. Nagy kegyelmi kiáradást tapasztaltunk meg. Istennek hála don Angelo meggyógyult és azóta már jól van.

A magyar főpásztorok is kapcsolódtak az imádságos kezdeményezésekhez. Erdő Péter bíboros imádságot írt, melyet sokan naponta végeznek. Főegyházmegyénkben Udvardy György érsek úr is buzgó imára buzdította a híveket.

A tudósok éjt nappallá téve keresik a vírus ellenszerét, de egyesek közülük csatlakoztak az imalánchoz is, például Csókay András idegsebész. A hívek egyre jobban érzik szükségét az imának. A 777 blog oldalán elindított imádságot (Johannes Hartl imája) már több, mint ötvenezer ember mondta el szerte a világon. Imádkozzunk bizalommal: Isten meghallgatja a szobánk csendjében, vagy akár a kórházi ágyon elmondott fohászokat is![xxii]

„Ha népem megtér, s könyörög hozzám, meggyógyítom földjét…”[xxiii]

Egy kis imagyűjteményt állítottam össze, melyben szerepel a fent említett imádságok közül jónéhány. Emellett három imát osztok meg a kedves testvérekkel, melyek különböző hosszúságúak, hogy időnk függvényében választhassunk belőlük, hogy imádkozzunk a járvány sújtotta emberiségért, és a járvány megszűnéséért. Megtalálhatunk itt egy imádságot a covid-fertőzöttek részére is. A lelki irodalom szerzői szerint léteznek olyan lelki tényezők, melyek elősegíthetik az immunrendszer kiegyensúlyozott működését, a testi-lelki egészséget és a gyógyulást. Ezeket a szempontokat is felhasználtam az imádságok írásánál.

Most a leghosszabb ima kapcsán (Könyörgések a Gondviselő Istenhez…) szeretnék még néhány gondolatot megosztani az olvasóval.

A „Könyörgések a Gondviselő Istenhez járványok idejére” című imádság litániaszerű könyörgéseket tartalmaz, melyeket elsősorban Isten Igéjéből, a Szentírásból állítottam össze. Az Ige a leghatékonyabb imádság, hiszen Isten szavának erejét hordozza.

Az első könyörgések Istenhez, a Legszentebb Szentháromsághoz szólnak. Majd fohászkodunk a Teremtőhöz, akinek létünket köszönhetjük. Magasztaljuk Őt, aki Mindenható és mindent megtehet. A Hatalmas Istenhez emeljük szívünket, aki nemcsak bölcs törvényhozó, hanem a kicsinyek, elesettek megsegítője, a betegek meggyógyítója is. Gondviselése kormányozza a Földet. Élő Isten, az élet barátja, aki nem leli örömét a bűnös halálában. Irgalmas, könyörülő és hosszan tűrő. Ő, aki jóságos Atya, megmentő Fiú és éltető Szentlélek. Majd Istenhez, mint Oltalmazóhoz fordulunk azokkal a megszólításokkal, melyekkel a Szentírás, mint oltalmazót illeti. Ő sziklánk és Védőpajzsunk.

Majd az Ó- és Újszövetségi szakaszokat vesszük végig, ahol a Mindenható járványokat szüntet meg. Az Ószövetségi Szentírás feljegyzi, hogy az Úr megjelent Salamonnak a templom felszentelésekor mondott imádsága alatt és megígérte, hogy az ott mondott őszinte szívből fakadó imádságokat meghallgatja és megszünteti a járványokat.[xxiv] Vagy Tóbiással együtt hallgatunk az Angyal biztatására és bizalommal imádkozunk Istenhez a gyógyulásáért.[xxv] Vagy amikor Dávid vétke miatt az Úr pestist bocsát a népre, de imádságára megkönyörül a népen és a pusztító angyal csapását megállítja.[xxvi]

Az Újszövetség szerzője, az Úr Jézus amerre járt, jót tett, a betegeket meggyógyította,[xxvii] többek között egy lázas beteget is, mely kórkép hasonlít a mai járványra.[xxviii] Azt tanította a nála gyógyulást kérőknek, hogy minden lehetséges annak, aki hisz.[xxix]

A karantén alatt már nagyon vágytunk arra, hogy újra találkozhassunk Jézussal a templomban. Ezért fohászkodunk Jézushoz, a Mesterhez, hogy találkozhassunk Vele az élet minden területén, de különösen a szívünkben. Majd a járványok idején végzett tradicionális körmenetekhez hasonlóan Isten szentjeinek közbenjárását kérjük. Most különösen azokét, akik a történelem folyamán a járványok ellen küzdöttek, vagy közbenjárásuk hatékonynak bizonyult járványos időszakokban. Nem várhatjuk azonban csak a szentektől, hogy imádságukra csodával határos módon megváltozzon világunk. Nekünk is követnünk kell a szentek példáját, állandó erőfeszítést kell tennünk, törekednünk kell a helyes lelkületre és el kell távolodnunk a helytelentől. Ehhez Isten segítő kegyelmeit kérjük. Majd testi-lelki egészségért imádkozunk. Az irodalmi adatok szerint léteznek olyan lelki tényezők, melyek elősegíthetik az immunrendszer kiegyensúlyozott működését és a gyógyulást, illetve melyek negatívan hatnak az immunrendszer működésére. Ezek a szempontok is szerepelnek az imákban. Az ember test és lélek egysége, testének és lelkének is szüksége van az egészséges életvitelre. Akár az egészséges életmódról, akár a lelki egészségről legyen szó. Majd azokért a szolgálattevőkért végzünk közbenjáró imákat, akiknek különös támogatásra van szükségük a járvány elleni küzdelemben. Végül az emberiség Isten akarata szerinti, szebb jövőjéért imádkozunk, hogy az ember harmóniában éljen a Teremtett világgal, művelje és őrizze a Földet, ne pedig kizsákmányolja azt.

Úgy légyen, Ámen!

[i] Lk 21, 11

[ii] Jn 10, 10

[iii] v. ö.: Ter 1-3

[iv] Zsolt 103, 3

[v] Zsolt 147, 3

[vi] Zsolt 34, 19

[vii] Zsolt 57, 2

[viii] Zsolt 41, 5

[ix] Mt 11, 3-5

[x] Jn 10, 10

[xi] Jn 9, 3

[xii] v. ö.: Jak 5, 14-15

[xiii] Mk 9, 23

[xiv] Lk 17, 11-19

[xv] Mt 9, 22; Mk 10, 52; Lk 17, 19; Lk 18, 42

[xvi] Mk 9, 20-26

[xvii] Ferenc Pápa, 2020. március 27. Szent Péter tér

[xviii] 2Kron 7, 11-16

[xix] Zsolt 124, 8

[xx] Péld 22, 3

[xxi] Mt 8, 25

[xxii] v. ö.: Mt 6, 6

[xxiii] 2Krón 7, 14

[xxiv] 2Krón 7, 14

[xxv] v. ö. Tób 5

[xxvi] 2 Sám 24, 16

[xxvii] v. ö.: Mk 3, 7-12

[xxviii] Mt 8, 14-15

[xxix] Mk 9, 23